Megtartaná a vegyes választási rendszert a Fidesz-KDNP, de megszüntetné a területi listákat, helyettük a pártok országos listáira szavazhatnának a választópolgárok.

A frakciószövetség képviselőinek hétfőn az Országgyűléshez benyújtott előterjesztése szerint megmaradnának a kompenzációs mandátumok és megváltoztatnák az egyéni kerületek kialakításának szabályait. A kormánypártok több mint egy évet szánnak az új, kisebb parlament eléréséhez szükséges új választójogi szisztéma előkészítésére.
A választójogi törvénynek a képviselők számának csökkentéséhez szükséges módosításáról szóló javaslattal párhuzamosan a Fidesz-KDNP egy határozati javaslatot is beterjesztett, amelyben indítványozza, hogy jöjjön létre az alkotmányügyi bizottságon belül egy, a választójogi reform előkészítését végző paritásos albizottság, amely legkésőbb 2011. június 30-ig törvényjavaslatot készít az új választási szabályokról. Ezt az alkotmányügyi bizottság társadalmi vitát követően legkésőbb 2011. december 31-ig az Országgyűlés elé terjesztené.
Kósa Lajos ügyvezető alelnök vasárnap azt mondta: ha a bizottságnak nem sikerül megegyezésre jutnia, akkor arról a változtatásról fog tárgyalni a parlament, amelyet a Fidesz indítványoz.
A Fidesz-KDNP saját, a kisebb parlamentre vonatkozó törvényjavaslatát is előterjesztette. E szerint összesen 198 fős lenne az Országgyűlés, ehhez adódna még hozzá a 13 kisebbségi mandátum.
A kormánypártok által indítványozott választójogi szabályok szerint 90 képviselőt választanának egyéni kerületben, 78-at országos listán, 30 mandátumot pedig a töredékszavazatok alapján kompenzációs alapon osztatnának ki.
A törvényjavaslat indoklása szerint e szisztémával is megmaradna a mai arány, amely szerint a képviselők 45 százalékát egyéni kerületben, 40 százalékát területi listán, 15 százalékát pedig kompenzációs (országos) listán választanak meg. De megszűnne a területi lista, helyét az országos lista venné át, "kompenzációs mandátumot a pártok által megnevezett, mandátumot még nem szerzett jelöltjeik" szereznék meg.
Országos listát az a párt állíthatna, amely legalább 23 egyéni választókerületben állított jelöltet.
Megmaradna a két szavazat: egyéni jelöltre és listára lehetne voksolni, megtartanák az 5 százalékos érvényességi küszöböt és azt is, hogy a jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlása szükséges.
A Fidesz-KDNP áttérne viszont a relatív többségi választásra és második fordulóra kivételes esetben kerülne sor: az első választási fordulóban az a jelölt lehetne képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a választókerület választópolgárainak több mint fele szavazott.
Ha az első fordulóban nem voksolt a választókerület választópolgárainak több mint fele, akkor második fordulót tartanak, amelyben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ehhez szükséges, hogy a helyi választók több mint egynegyede szavazzon.
Megváltozatnák az egyéni választókerületek kialakításának szabályait. E szerint a fővárosban kettő vagy több kerületi önkormányzat területére is kiterjedhetne a választókörzet. A fővárosi kerületet és megyei jogú várost két vagy több egyéni választókerületre is lehetne osztani, egyéni választókerület székhelyét lehetőség szerint városa kell tenni.
Az Országgyűlés hétfőn kezdi annak az alkotmánymódosítási javaslatnak a vitáját, amely kétszázban maximálná az országgyűlési képviselők számát. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő lenne választható. mti