Az ásítás nemcsak a fáradtság vagy unalom jele, hanem a test módszere is arra, hogy agyunkat hűtse - idézte amerikai kutatók megállapítását szerdán a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása (http://www.telegraph.co.uk).

Ahogyan a számítógép, úgy agyunk is akkor működik a legjobban, amikor "hűtve" teheti. A túl nagy terhelés túlhevüléshez vezethet, amely csökkenti az információk feldolgozási képességét.
A kutatás eredményei azt sugallják, hogy amikor a fej elkezd felmelegedni, az ásítás természetes termosztátként működik, mert lehetővé teszi, hogy hidegebb levegő áramoljon be és egészségesebb hőmérsékletre hűtse az agyat.
Százhatvan arizonai önkéntest vontak be tanulmányukba a Princetoni Egyetem kutatói, akik úgy találták, hogy télen, amikor testhőmérsékletük magasabb volt, mint a környezet, csaknem kétszer gyakrabban ásítottak az emberek, mint nyáron. Nyáron ugyanis kevesebb haszon származik az ásításból, mert a belélegzett levegő melegebb lehet, mint a test hőmérséklete.
Az agy hőmérsékletét befolyásolja az általa feldolgozandó feladatok mennyisége, a keringő vér hőmérséklete és áramlási sebessége.
Andrew Gallup kutatásvezető elmondta, hogy a túlhevült agy az álmossághoz hasonló érzést okoz, ami megmagyarázhatja miért ásítunk akkor is, amikor valóban álmosak vagyunk.
"Amikor melegebb a testünk, nagyobb eséllyel érezzük magunkat fáradtnak. Éjszaka, amikor aludni készülünk, a testünk hőmérséklete a legmagasabb ponton van a napon belül" - tette hozzá Gallup. mti