Egy friss nemzetközi felmérés eredményei azt sugallják, sokan vannak, akik kevés figyelmet fordítanak testsúlyukra. Az emberek jelentős része ritkán áll mérlegre, túlságosan szereti a gyorséttermi ebédet ahhoz, hogy lemondjon róla, és hajlik arra, hogy gyors ebéddel, rágcsálnivalókkal nyugtassa feszült idegeit.

Se mérlegelés, se diéta

A Synovate piackutató által, 19 ország állampolgárai részvételével készített, elhízással foglalkozó kutatás eredményei szerint nem a mérleg a leggyakrabban használt eszköz a háztartásokban. Az „Egészséges Élet” címet viselő felmérés szerint a válaszadók alig 5 százaléka (a férfiak 5, a nők 6 százaléka) ellenőrzi naponta testsúlyát. A megkérdezettek 15 százaléka heti egyszer, 22 százaléka pedig gyakorlatilag soha nem áll fel a mérlegre, míg kétharmada csak akkor, ha épp eszébe jut. Az eredmények szerint a koreaiak, brazilok és argentinok ellenőrzik a testsúlyukat a legnagyobb odafigyeléssel: körükben 25-28 százalék azok aránya, aki legalább heti egyszer mérlegelnek, míg az Egyesült Államokban a legnagyobb azoké, akik ezt naponta megteszik. Az átlag 5 százalékhoz képest esetükben 12 százaléknyian naponta ellenőrzik, mit mutat a mérleg.

A kutatás szerint a válaszadók nemigen hisznek az étrend-kiegészítő, alacsony zsírtartalmú, anyagcsere serkentő készítményekben, ahogy a speciális diétákban sem. Fogyás vagy a testsúly megőrzése érdekében az előbbi szerekkel a megkérdezettek 40 százaléka egyáltalán nem él, viszont 32 százalék próbálkozik csökkentett zsírtartalmú, 16 százalék alacsony szénhidráttartalmú élelmiszerekkel, míg 16 százalék a sportolásban bízik. A diétákat tekintve a megkérdezett több mint 13 ezer válaszadó átlagosan 6 százaléka, országonként 2-12 százaléka igyekszik időszakosan betartott speciális étrenddel fogyás elérni. Ez utóbbi alól az egyedüli kivétel Kína, ahol a megkérdezettek 23 százaléka próbált már valamilyen fogyókúrás diétát.

Étel, ami megnyugtat

A felmérés szerint a válaszadók 26 százaléka hajlik arra, hogy rosszkedv, nyűgösség, egyéb lelki problémák esetén valamilyen gyorséttermi ebéddel, egészségesnek nem igazán minősíthető rágcsálnivalóval vigasztalja magát. A rossz szokásra különösen az amerikaiak (47%), kanadaiak (41%) és britek hajlanak (40%). A válaszadók 39 százaléka ért egyet emellett azzal az állítással, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy bármit is megtagadjunk magunktól, függetlenül attól, hogy a vágy tárgya egészséges-e vagy sem. A kérdésben Románia és Szingapúr (55-55%), Korea (49%) és Argentína (47%) lakosai hajlottak leginkább az egyetértésre.

A fentiekkel ellentétben a megkérdezettek 84 százaléka azt is állította, hogy akkor érzi jól magát, ha egészségeset eszik. Kiugróan nagy arányban nyilatkoztak így Kolumbia, Egyiptom és Indonézia (95%), továbbá Brazília és Chile (94%) lakói.

Gyorsan, finomat?

Az eredmények szerint a gyorséttermi étkezéssel kapcsolatos pozitív lakossági attitűd továbbra is tartja magát. A felmérés során a válaszadók közel harmada állította, hogy túlságosan szereti a gyorséttermi étel ízét ahhoz, hogy lemondjon róla. Különösen nagy a gyorsétterem-rajongók aránya Szaúd-Arábiában (58%), az Egyesült Államokban (49%), Nagy-Britanniában (42%) és Brazíliában (44%). Érdekes módon éppen Brazília lakosai azok, akik egyúttal a legnagyobb arányban (80%) állították azt is, hogy odafigyelnek arra, mit, mikor és hogyan esznek. Nemzetközi szinten a válaszadók 69 százaléka mondta ugyanezt.

Ki a hibás, kinek a felelőssége?

A megkérdezettek 17 százaléka szerint a kisebb-nagyobb súlyfölösleg kialakulásáért az egészségtelen étkezési szokások, 16 százaléka szerint az elégtelen mennyiségű testmozgás, 11 százaléka szerint pedig az önkontroll hiánya tehető felelőssé. A válaszadók 10 százaléka véli úgy, hogy a gyorséttermi kínálat fogyasztása, másik 10 százaléka szerint a genetikai adottságok okolhatók az elhízásért.

Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy az élelmiszergyártók elegendő mennyiségű egészséges terméket kínálnak-e vagy sem. A válaszadók átlagosan 48 százaléka látja úgy, hogy igen. Hollandia (71%) és Indonézia (70%) lakosai érzik leginkább egészségesnek a kínálatot, míg Egyiptomban (70%), Törökországban (68%) és Koreában (68%) a többség épp ellenkezőleg látja a helyzetet. Mindazonáltal a megkérdezettek 75 százaléka úgy gondolja, az élelmiszercégek felelősek azért, hogy a forgalomba kerülő termékeik egészségesek legyenek. Ezzel a kínaiak, chileiek és szingapúriak értenek egyet leginkább, míg Törökország és Egyiptom lakosai a legkevésbé.

Na és a gyerekek?

A felmérés keretében a gyermekkori elhízásra is rákérdeztek a kutatók. E szerint a megkérdezettek 58 százaléka aggódik a gyerekek túlsúlyossága miatt országos szinten, de saját otthonában ezt már csak 32 százalék érzi problémának. Országosan Chile (95%), Brazília (90%) és Egyiptom (80%) lakosai tekintik súlyosnak a problémát, míg háztartási szinten Brazília (82%), Chile (76%) és Egyiptom (75%) aggódik leginkább.

A másik oldalon Dánia (83%), Nagy-Britannia (81%) és az Egyesült Államok (80%) lakói azok, akik a legnagyobb arányban fejeztek ki ellenérzést azzal az állítással szemben, hogy saját otthonukban aggódnának a gyermekek elhízása miatt. Érdekes módon azonban országos szinten mindhárom ország lakói nagy arányban (71, 66 és 69 százalék a vonatkozó arányok) érzik aggasztónak a gyermekkori elhízás egyre növekvőbb arányát.

A kutatás során összesen 13115 személyt kérdeztek meg Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Chilében, Kínában, Kolumbiában, Dániában, Egyiptomban, Indiában, Indonézián, Koreában, Hollandiában, Oroszországban, Romániában, Szaúd-Arábiában, Szingapúrban, Törökországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél