Kiemelt videónk

A legsportosabb munkahely spinning verseny. Keszthely, 2012. 4. 28.

A legsportosabbak! - VIDEÓ

2012. április 29.

nézze meg videónkat!


Legyen a kezdőlapom Hozzáadás kedvencekhez Kapcsolat RSS hírolvasó 2012.05.20., vasárnap - Bernát,Felícia

Emléktábla Básti Lajosnak

Keszthely

2010. augusztus 07.

Szombaton 17 órakor emléktáblát avatott a város a keszthelyi születésű Básti Lajos, Kossuth-díjas színművész tiszteletére. A mai sétálóutcában, a Kossuth utca 5. szám előtt érdeklődők sokasága vett részt az ünnepségen, amelyet Básti Lajos hangjával, az általa szavalt Szózattal nyitottak meg.

Nemcsak a színészi pályát "öröklő" lánya, de felesége, Zolnay Zsuzsanna is jelen volt az emléktábla avatóján, amelyért Básti Juli a család nevében fejezte ki köszönetét.
A színésznő elmondta, hogy jövőre lenne 100 éves az édesapja, így jó alkalom egy ilyen táblát avatni. Méltó helye lesz a 2011-es megemlékezésnek.

Básti Juli szívesen emlékszik vissza gyerekkorára, többször Szigligeten nyaraltak. Rendszeresen járt Keszthelyre, a kastélyhoz és környékéhez különösen kedves emlékei fűződnek, hosszú órákat töltött itt. Jó ide visszajönni - mesélte. 


Básti Lajos (született Berger Lajos, Keszthely, 1911. november 16. – Budapest, 1977. június 1.)

A Színművészeti Akadémia elvégzése után előbb a Belvárosi és a Vígszínház színésze volt, majd 1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 1968-1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt. A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár. Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint sok televíziós film. Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952-1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. (Forrás: Wikipédia)




Kapcsolódó anyagok


Ha rendezvényét szeretné a honlapon megjeleníteni, küldje a programot az info@monitormagazin.hu címre!

Hozzászólások

Komment RSS
Hozzászóló neve*
Tárgy:
Hozzászólás*
Biztonsági kód*
A hozzászólás tárgya és szövege nem tartalmazhat HTML kódot.
A biztonsági kód nem érzékeny a nagy és kisbetűkre.

Ha rendezvényét szeretné a honlapon megjeleníteni, küldje a programot az info@monitormagazin.hu címre!

Szavazás
Ön részt vesz a Monitor Magazin fotópályázatán az értékes nyereményekért?
Igen.
  17
Nem.
  5

Hirdetés